A Forma-1 varázsa

Az autóversenyzés elsőosztályának tekinthető Forma-1 izgalmas és szórakoztató sportesemény, illetve igazán nagy biznisz és reklámértékkel bír az abban résztvevő autógyárak számára.

Forrás: Pixabay

Az első Forma-1 világbajnokságot 1950-ben rendezték. Erre az évre még csak hét futam volt betervezve hét csapat részvételével. Rendkívül szorosan alakult a világbajnoki pontverseny végeredménye, hiszen az első és a harmadik helyezett pilótát mindössze három pont választotta el egymástól. Közülük Nino Farina lett a Forma-1 első világbajnoka.

Teltek-múltak az évek és a Forma-1 egyre népszerűbb lett világszerte. A kezdeti hét helyszín kibővült, ma 20-22 futamot rendeznek évente. 20 pilóta kap lehetőséget a bizonyításra, aki viszont nem hozza az eredményeket, azt hamarosan lecserélik. Ha nem jut neki másik csapat, kénytelen befejezni Forma-1-es pályafutását.

A motor- és karosszériagyártók dollármilliókat költenek egy-egy autó tervezésére, elkészítésére, fejlesztésére. Ha a csapat jól teljesít, ennek nagy részét a reklámbevételekből, belépőjegyekből, illetve a Forma-1 nagydíjak tévéforgalmazási jogdíjaiból visszakaphatják.

Kell is a költőpénz, hiszen amellett, hogy az autót fejleszteni kell, a pilótát fizetni kell, a csapatokat működtető átlagosan 600 fős személyzet bérét is ki kell termelni. Utóbbiak nagy részét sosem láthatod egy televíziós közvetítésen, hiszen ők a színfalak mögött dolgoznak és gondoskodnak arról, hogy minden megfelelően működjön a pályán.

Ma a Száguldó Cirkusz autói körülbelül 4 másodperc alatt képesek 0-ról 100-ra gyorsulni, vagy éppen 100-ról 0-ra fékezni. Eközben a pilótákra rendkívül nagy tehetetlenségi erők hatnak, ezért láthatjuk, hogy sokszor izzadtan, elcsigázottan és fáradtan szállnak ki egy verseny végén autójukból. Ez köszönhető annak is, hogy a fülkében nem ritka az 50 Celsius fok hőmérséklet sem. A versenyzők egy másfél, két órás verseny alatt akár 4 kilót is leadhatnak.

Egy-egy fékezés során a féktárcsa akár 1000 Celsius fok hőmérsékletűre is melegedhet. Ez megfelel körülbelül az olvadt láva hőmérsékletének. Korábban kivitelezhetetlennek tűnt, hogy ilyen folyamatok történjenek egy autó belsejében, de a Forma-1 mérnökei ezt a problémát is képesek voltak áthidalni.

Azonban nem csupán a féknek, hanem az autók 80 ezer másik alkatrészének is jól kell működnie ezen extrém körülmények között.

Az autók kormányán akár húszféle nyomógomb is lehet, így jóval bonyolultabb megtanulni és reflexből kezelni ezeket, mint letenni egy KRESZ vizsgát.

Bármilyen furcsa is, az autókat nem tankolják meg a verseny közben, már a rajtkor annyi üzemanyaggal indulnak el, amelynek az egész futamra elégnek kell lennie. Ennek oka biztonságtechnikai, ugyanis éghető folyadékkal dolgozni egy-egy kerékcserekor szinte biztos, hogy katasztrófához vezetne.

Mindig van egy hivatalos gumigyártó, aki az összes csapat autóját ellátja abroncsokkal. A háromféle keménységű gumik közül a lágy kopik leggyorsabban, viszont ezzel lehet a leggyorsabb haladni. A kemény keverék lassabb haladást, viszont több kört garantál a pilótáknak. Több futamon láthattuk már, hogy milyen döntő lehet a gumistratégia. Nem csak a pilóták, a gumik is fogynak körről-körre: az abroncsról akár fél kiló törmelék is lekopik a használata során. A gumik belseje pedig nitrogénnel van feltöltve, mivel ennek állandóbb a nyomása, mint a levegőnek.

A pilóták rábízzák az életüket a sisakjukra is, mely könnyű súlya ellenére nagyon ellenálló anyagból készült. Ennek köszönheti Felipe Massa is az életét, akit egy előtte haladó autó által elhagyott csavar talált fejbe a Magyar Nagydíjon 2009-ben. Őt megmentették a Honvédkórház orvosai, majd később újra versenyautóba ült.

A Forma-1 történelmében nem sok női pilóta volt. Közülük emelkedik ki Lella Lombardi, akinek egyedüliként pontot is sikerült szereznie 1975-ben. A Rolf Stommelen balesetét követően megszakított versenyen felezték a pontokat, így csupán fél pont volt a jutalma.

Mint máshol az életben, a 13-as rajtszámot babonából nem sokan választják autójuknak. Csupán két versenyző volt a Forma-1 történelmében, akik így tettek, Moisés Solana és Divina Galicia még a '60-as, '70-es években.

További érdekességek a Forma-1 történelméből:

- 1950-ben, az első versenyen a pilóták átlagéletkora 39 év volt. Jelenleg 25-26.

- 1950 és 1954 között egy valódi herceg is a versenyzők közt volt, méghozzá Thaiföld országából.

- A Forma-1 harmadik évében történt az első halálos baleset a pályán: Cameron Earl vesztette ekkor életét.

- 1953-ban 35 autó indult a Német Nagydíjon.

- Jelenleg 4-6 kilométer körhosszúságú pályákon zajlanak a futamok. 1957-ben, a pescarai pályán 25 és fél kilométert kellett megtenni körönként. A legrövidebb pálya jelenleg a monacói, ami 3,3 kilométer. Ha rövidebbek a körök, több kört kell megtenni.

- 1958-ben négy pilóta is meghalt a versenypályán.

- Juan Manuel Fangio 45 évig tartotta az ötszörös világbajnok rekordot, mígnem 2003-ben Michael Schumacher meg nem döntötte azt, megszerezve hatodik VB-elsőségét.

- 1969-ben Al Pease-t eltiltották a Forma-1-től, mert túl lassan versenyzett.

- Az 1985-ös Német Nagydíjon használtak először fedélzeti kamerát a tévés közvetítésben.

- Az 1996-os Monacói Nagydíjon mindössze 3 pilóta ért célba, 18-an baleset vagy egyéb meghibásodás miatt kiestek. Ritka ennek ellentéte is, de előfordul: a 2011-es Európa Nagydíjon pedig minden pilóta célba ért.

- 2002-ben már hat versennyel a szezon vége előtt ki lehetett hirdetni: Michael Schumacher a világbajnok.

- Az első és egyetlen magyar pilóta Baumgartner Zsolt volt 2003-ban és 2004-ben a Minardinál. Pályafutása során egy pontot szerzett.

- Nico Hülkenberg 156 versenyen indult és sosem állhatott dobogóra. Ebben ő tartja a rekordot.

- A Nürburgringen három különböző elnevezésű versenyt is rendeztek már: Német, Európa és Luxemburgi Nagydíjat.

- Egy Forma-1 autó motorja maximum öt versenyig használható, ezután cserélni kell.

- Kb. 500 szabályozást tartalmaz a Forma-1 szabálykönyve.