Az igazság a Valentin-napról

Minden év február 14-e a szerelmesek napja, melyet korunk szokásainak megfelelően virággal, apró ajándékokkal és romantikus időtöltéssel (például egy meghitt vacsorával) szokás ünnepelni. A Valentin-napnak azonban sokkal baljósabb a története és egészen az ókorig nyúlik vissza.

Forrás: Pixabay

A legendák szerint a Valentin-nap neve két különböző emberhez is kötődik.

Az egyikük egy pap volt, s körülbelül a III. században, Rómában élt. A lázadó szellemű férfi szembeszállt II. Claudius császár törvényével, amely megtiltotta a katonáknak a házasodást. Az uralkodó úgy gondolta, hogy a szerelem csak elveszi a hadfiak figyelmét a fontosabb dolgoktól, amilyennek a hódítás és háborúskodás számított akkoriban. Az illegálisan párokat összeadó atya sorsa végül a halálos ítélet lett, kivégezték.

A másik legenda szerint egy olyan rab volt e napnak a névadója, akit bebörtönöztek azután, hogy keresztényeket próbált segíteni egy római börtönből való menekülésben. Végül ő e börtönből küldött kedvesének szerelmes leveleket.

Vannak olyan hiedelmek is, miszerint a Valentin-nap őse egy ókori római pogány szertartás volt. Faumusnak, a mezőgazdaság istenének áldoztak állatokat, illetve különös táncot lejtettek, mert erről úgy hitték, a termékenységet növelő hatása van.

Az V. században élt Gelasius pápa nyilvánította ezt a napot Szent Valentin napjának. A szerelemhez és a romantikához azonban csak a középkortól lehetett kötni. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy az angolok és a franciák úgy hitték, a madarak ezen a napon kezdik meg párzási időszakukat.

A XVII. században az emberek már kézzel írott lapokkal köszöntötték egymást. Az első Valentin-napi képeslapokat az 1840-es években kezdték el tömegesen gyártani. Esther A. Howland, akit az "amerikai Valentin atyjaként" neveznek, volt a felelős ezek forgalmazásáért.

A legnépszerűbb ajándék, a vörös rózsa szintén a XVII. században vált népszerű ajándékká ezen a napon. Ezt II. Károly svéd királynak köszönhetjük, aki egy perzsa utazásán megtanulta az egyes virágok, mit szimbolizálnak. Így azt is, hogy a vörös rózsa lángoló szerelemről árulkodik. Virágeladás szempontjából ez az év legjövedelmezőbb napja.

A népszerűségi lista következő helyezettje az ékszer, majd a csokoládé. Az első szív alakú csomagolást, melybe csokoládét rejtettek, 1861-ben dobták a piacra. Manapság már az élmény-ajándékozás is felkerült erre a listára.

A statisztikák szerint a férfiak körülbelül kétszer annyit költenek ajándékokra, mint a nők. Üdvözlőkártyák (képeslapok) szempontjából ez a második legaktívabb időszak a karácsony után az évben. Az USÁban a tanárok is kapnak Valentin-napi jókívánságokat a diákjaiktól ezen a napon, sőt a legtöbben a háziállataikat is megajándékozzák ilyenkor, biztosítva ezzel azokat a szeretetükről. A legtöbben a kutyájuknak vesznek ajándékot.

A statisztikákból az is kiderül, hogy ez az év legnépszerűbb napja a házasságkötés szempontjából is. Ezen azt hiszem, semmi csodálkozni való sincs.

Japánban kicsit mások a szokások. Február 14-én a nők halmozzák el ajándékokkal (főleg csokoládéval) szerelmüket, majd egy hónappal később, március 14-én a férfiak viszonozzák azt. Utóbbit a "Fehér Nap"-nak hívják ebben a távol-keleti országban.

Létezik Galentin-nap is! Amióta 2010-ben, a Városfejlesztési osztály című vígjáték sorozatban megünnepelték ezt a napot, a sitcom rajongói világszerte átvették a szokást. Február 13-át azóta Galentin-napként ünneplik, ahol a fókuszban a barátság szerepel.