Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze az egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ

Játékosaink az elmúlt 24 órában 12471 kvízt fejtettek, 35 labirintust jártak be és 472 mérkőzést játszottak egymással.
Csatlakozz te is ehhez a közösséghez!

 

Kezdőoldal » Érdekességek » A bitcoin története

A bitcoin története


A bitcoint egy Satoshi Nakamoto álnevű személy vagy csoport publikálta 2008-ban, a gazdasági világválság idején, de eredeti nevüket nem szerették volna megosztani a nagyvilággal. Ez egy japán név, amely a következő szavakat tartalmazza: bölcs, kapcsolatos és alap. Mivel nem ismerni a megalkotóját, így azt sem tudhatjuk biztosan, hogy nem a nagy technológiai óriáscégek állnak a kriptovaluta bevezetése mögött. A név ugyanis rövidítések együtteseként is felfogható, melyben a Samsung, a Toshiba, a Nakamichi és a Motorola betűit is elrejtették. Satoshi 2010-ben eltűnt az internetről, azóta senki sem hallott róla. Addig is csupán fórumokon és e-mailen keresztül kommunikáltak vele mások.


Forrás: Pixabay


Maga a bitcoin egy nyílt forráskódú internetes fizetőeszköz, melyet semmilyen központi hatóság nem ellenőriz. Ahhoz, hogy bitcoinjeinket tárolni tudjuk, csupán valamilyen számítástechnikai eszközre lesz szükségünk, mobiltelefonra, merevlemezre, személyi számítógépre vagy egy felhő alapú szolgáltatásra.

Az első vásárlás bitcoinnal 2010. május 22-én történt, amikor két pizzarendelést fizettek ki ebből. Egy Hanyecz nevű illető 10.000 bitcoint fizetett az ételért, ami a mából visszatekintve akkorra, elég borsos árnak tekinthető. Ma már sokmindent lehet ezzel a fizetőeszközzel vásárolni, pl. kecskét, webkamerás műsorokat vagy akár egy utazást a világűrbe.

A bitcoin legkisebb egysége a satoshi. Ez a legkisebb címlet, amivel még fizetési tranzakciókat lehet végrehajtani. Ez kb. a bitcoin százmilliomod része, ami 15 ezred forintnak felel meg.

Egyes kormányzati szervek árucikként tekintenek a bitcoinra, mások pedig valutaként. Nincs egységes álláspont.

Ma már világszerte elérhetők a bitcoin automaták is. A legtöbb az Amerikai Egyesült Államokban van, több mint a világ összes többi országában együttvéve. Van néhány olyan ország, ahol teljesen betiltották ezt a kriptovalutát, ilyen pl. Bolívia, Izland, Banglades és Ecuador.

Ehhez a különleges pénzhez való hozzáféréshez és egy tranzakció végrehajtásához két kulcsra van szükség, melyek két hosszú szám- és betűsorozatból állnak. Az egyiket nyilvános, a másikat pedig privát kulcsnak nevezik. Ezeknek a kulcsoknak a helytelen használtából eredően rengeteg bitcoin veszik el, kb. a teljes állomány 23%-a. Egyes kutatások szerint a bitcoin tulajdonosok 60%-a már nem fér hozzá a pénzéhez. A legnagyobb ismert veszteség James Howell nevéhez kötődik, aki kidobta régi merevlemezét, amely magánkulcsokat tartalmazott.

A tranzakciók ugyanakkor nyilvánosak, mindenki láthatja, hogy két cím között milyen pénzmozgás történt. Azt azonban nem tudni, hogy az azonosítók mögött ki áll, hacsak közzé nem teszi ezt az illető.

A bitcoin bányászathoz nagy energiaigényű, komoly szervergépek kellenek. Évente körülbelül 60 terawattóra villamos energia megy el erre világszerte (több mint Írország teljes fogyasztása). A bányászatot frissen kibocsájtott bitcoinokkal jutalmazzák. Van egy korlát, hogy mennyi bitcoin létezhet a piacon, ezt 21 millióban maximalizálták. Most 17 millió körül tart az állomány. A rendszert úgy alakították ki, hogy 2140-ig kitartson, ezt pedig úgy érték el, hogy a kriptobányászatért járó jutalmat négyévente megfelezik.

Sok kritika éri ezt a digitális fizetőeszközt, mivel melegágya lehet az illegális pénzmozgásoknak és a bűnözésből eredő üzleteknek. Emellett zsaroláshoz is használható, milliószámra keringenek az e-mailek az interneten, melyben bitcoin átutalásra szólítanak fel delikvenseket, cserébe nem buktatják le őket, milyen illegális tartalmakat néztek az interneten.

Nem mindegy, hogy kisbetűvel vagy nagybetűvel írjuk a bitcoin szót. Kisbetűvel magára a pénzre utalunk, nagybetűvel pedig a főkönyvre, azaz a tranzakció nyilvántartásra.

Nem a bitcoin az első ilyen fizetőeszköz. 1989-ben David Chaum létrehozta a Digicasht, ami hasonlóképp működött, de akkoriban nem lett népszerű.


Kvízlabirintus.hu, 2020. december 27.